Be messze még a tél, de már
lelassulón mereng a nyár
az éjszakák lehűlt ködén,
amott közelg a tarka ősz,
s a fellegek hatalma bősz
vihart kavarna könnyedén.
De még kitisztul és vidám
a délelőtt, s a délután
ölelve egyre zsongadoz,
utószor átkarolja még
a langyos éj a föld ölét,
s pirongva újra lázba hoz.