Volt idő, mikor rajongtam érted,
de mára messze tűnt a volt varázs,
már azóta józanodva élek,
le nem terít ma semminő hatás.
Mert elült a láz, rideg való hullt
a nagy fogadkozásaidra csak,
bár kicsengve elszelelt a régmúlt,
de csalfasága vissza-visszacsap.
Még hitelnyi sem maradt a tűzből,
ma önmagad paródiája vagy,
mert hiszen remegve volt hitedtől
körülvesz és ölébe húz a fagy.
Híveid nem oly soká felednek,
utánad új kalandor éve jő,
tetteid mogorva fellegeknek
nyomán lemossa majd a múltidő.