Baranyi Imre: Marad nevünk?

Ma meddig él a vakhitünk még,
mikor szakad botor heve,
vajon, ha véget ér e torz lét,
elégedett az Úr vele?

Avagy ma lelkeink örökre
a kárhozat karolja fel,
hevét az ördögünk röhögve
befalja és pokolra lel?

Alant a tűz emészti egyre,
s talán ki nem talál soha,
de mert eladtuk, így örökre
marad nevünk csak ostoba?