Keresés
Close this search box.

Baranyi Imre: Késő őszi csillagok

Novemberéji csillagok,
ragyogjatok csak egyre fenn,
de már közelg a tél amott,
mi durva, zord időt jelent,
a fellegén takarja el
szemünk elől varázsotok,
temetni hull a hólepel
megannyi bájoló napot.

Hiszen szüretre szólt a dal,
talán, ha volt ma pár hete,
de még a sárguló avar,
fölött a hajnalok köde
fogadta puttonyok hadát,
csak egyre gyűlt a jó nedű,
amint tiporva telt a kád,
miként az áradó derű.

De lám, az őszre tél hajol,
hideg szelet terít fölé,
szüretre senki sem dalol,
ez óra már az ördögé,
fagyott nyakunkba hull a hó,
a csillagok takarva mind,
de még a fényeik fogyó
varázsa néha visszaring.

További bejegyzések