Amíg a józan ész csak áll,
remeg, gyerekseregre vár,
s a gyávaság reményt öl el,
a változás nem is jön el.
Virág helyett a gaz kihajt,
ki lesz, ki azt kitépi majd,
ki fáradozva fát nevel,
tanítva érte égni mer?
Ki metszi kajla ágait,
hideg telén, ha szél süvít,
takarja, védi, óvja majd,
repesve nézi, mint kihajt?
Gyümölcsein, ha ráharapsz,
aligha vásik el fogad,
s fakad belőle új remény
e kert mogorva szegletén.
“megáldva és leköpve mindenütt” – Francois Villon: Ballada a senki fiáról Rád aggatják, és te magadra aggatod a címeket: munkatárs, apa, fiú, testvér, költő. A
Kicsim akár hiszed, akár nem, szó szerint azt hallottam, hogy van egy afrikai csigafajta, ami átrágja a betont is, állítólag az USA-ba is behurcolták már
színtelen aszott kezével fest szürkét és fehéret képmutató múlt határoz meg bús jelent s ringat mélykék álomba eltékozolt perceket özönvíz gyászos fátyolként takarja világ szennyét
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
