Keresés
Close this search box.
Facebook Instagram Youtube

Baranyi Imre: Alkonyi ölelés

Ma átölellek, úgy ahogy rég
karoltalak, de már csupán a múlt
fonódik át puhán, a nemlét
maradt utánad és bealkonyult,
a délután az est felé tart,
amint az álmaim között neszez,
közelgve jő felém a túlpart,
s a lelkedért a lelkem átevez.

További bejegyzések

időrendben

Vaskó Ági: Ünnepi ruha

Könnye hull az ólomszürke égnek, a böjti szelek virágruhát tépnek, s míg a szirmok dideregve halnak, a csendes percek emlékeket csalnak: a felderengő napfényes napok

Baranyi Imre: Versszakok

Megírta láza verseit, s utána nyakát a lét hideg vasára tette, foszolva szét a lelkeink zugába magát temette végleg és örökre. De bibliája sok tenyérbe

J. Simon Aranka: Házadban

Menekülök talmi csillogású díszletek közül. Magam mögött hagyok mindent, mi Tőled elszakaszt: bábeli betonszörnyeket, szavakat látszatlüktetést, látszatembereket hamisan ragyogó kirakatokat, szemeket zsírosan fénylő pénzkötegeket hazugságvárakat,

A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.

dunapartmagazin.hu © 2025