Keresés
Close this search box.

Baranyi Imre: A Hold és a szénaillat

Szomorgva néz a Hold az ég alól,
a csillagok között szelíden
a nyári éjszakák felől dalol
bohón a hűvös esti szélben,
hiszen hiába félti illatát,
a szénaboglya egyre ázik,
szerelmesek világa úszik át
előtte, bárha bánja váltig.

Csalódva fájja elhagyott nyarát,
kezén ugyan miért adott túl,
hiszen, ha volna újra jó barát,
kacagna véle csillagostul,
repülne széles óceánon át,
ugorna végtelen mezőkbe,
terítené a széna illatát
a boldogan szeretkezőkre.

További bejegyzések