Hamis hangú bádogkolomp
után kis nyáj fele tolong,
már terelő puli se kell,
a kolompszó az Égi Jel:
mint Mózes a lángoszlopot
követik bódult állatok,
úgy követi mindegyikük
a megkergült vezérürüt,
hogy vakhite a kényszere.
Csörtet önként a semmibe.
Ha és talán. Remény és igazán? Ott leszek. Vagyok. De nincsenek mondatok. Várok. Mire? A tömör semmire. Az üresség csőre töltve, s a kéz már
A hajnal bontja szárnyait, szél viszi messze az éjjeli mélykék sötétet, mint óvó vándor, a fény gyöngyei ébresztenek apró páracseppeket. A percek lassan egymásba folynak,
elment Hedoné Erósz és Psyché lánya ki újra és újra feltöltötte mézzel a mézesbödönt elment lejárt munkaideje elment barlangba zárni szépséges arcát s kötni fátyolba
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
