Amíg a vízben vagy,
amíg csak fejed,
arany hajad látszik,
bármit megtehetsz:
mosolyogj, küldj neki puszit,
ígérj bármit,
tedd szeretőddé akár,
mert árbóchoz kötheti magát,
ólmot önthet fülébe,
úgy is hallja majd éneked –
amíg csak tengerszín-szemed látszik,
bármi lehetsz:
kísértet, bálvány,
húsba maró vágy,
csak ne indulj el soha,
ne menj emberzajos partra.
Amíg a vízben vagy,
neki karcsapásnyira,
mégis elérhetetlen,
bármikor lebukhatsz,
eltűnhetsz, mint délibáb,
kicsúszol markából,
mielőtt megérinthetne-
kígyózó fodrok alatt
te vagy az őstitok:
asszony, látomás,
vagy csak az ének.
