Megtalállak, aztán
minden nap elveszítelek,
mint ama bolond ember,
ki reggelente nekivetette
vállát a sziklának,
hogy estig a csúcsra felgörgesse-
ég alatt, ott fenn,
percre megpihent,
mint ahogy én is
nagynéha rádlelek-
aztán újra és újra
legördül a szikla,
kereslek vétkekben,
titkok-fedte kútban
s néha észre sem veszem,
hogy ott kuncogsz nyomomban.
További bejegyzések
ePUB VERSESKÖTET PÁLYÁZAT
január 16, 2025
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
január 8, 2025
JANUÁRI PÁLYÁZAT
január 2, 2025
A DunapArt Magazin visszatekintése a 2024-es évre
december 31, 2024