Keresés
Close this search box.

B. Tomos Hajnal: Maradok anyaszavakban

Hangmocsárban élek,
torkig már az elég,
fülembe loccsan naponta
a gyártott hordalék:
drónok, geopolitika,
jegybank, petrodollár,
s a többi műkatyvasz
mint túltáplált rák
terjed, minden csapból ömlik
a szájbarágott ukáz.
Sótlan, íztelen mindahány,
tortára kent méreg,
futószalagon terem
a nyelv alá bújt féreg,
mert kell a kabát, az álca
a folyton burjánzó borzadályra.
Nem enyém, idegen fialta,
“mint akarom, s mint a barom”*
mely csak a magáét tudja,
hallja, érti az ostort,
de meg nem tanulja.
Amikor én jöttem e világra,
nem fogantak szavak
a kényszer fintorára –
búzakék égboltra
nyílt ki reggel szemem,
sima tőmondatokban
csermelylett a nyelvem.

*idézet Arany Jánostól

További bejegyzések