Ne nézd a száj,
csábos vonalát,
ha benne a szó
habos-galád,
sem a szem bogarát,
mikor nyüzsög,
mint zsizsik a lisztben:
te maradj veszteg,
várd ki nyugisan
a bármilyen véget.
Ne kérdezd soha,
a selyem kire illő
s hány karátos
a súlyos fülöncsüngő –
vagy talán a vers
lehet tintafüggő?
“megáldva és leköpve mindenütt” – Francois Villon: Ballada a senki fiáról Rád aggatják, és te magadra aggatod a címeket: munkatárs, apa, fiú, testvér, költő. A
Kicsim akár hiszed, akár nem, szó szerint azt hallottam, hogy van egy afrikai csigafajta, ami átrágja a betont is, állítólag az USA-ba is behurcolták már
színtelen aszott kezével fest szürkét és fehéret képmutató múlt határoz meg bús jelent s ringat mélykék álomba eltékozolt perceket özönvíz gyászos fátyolként takarja világ szennyét
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
