Ambrus József: májusi lélegzetvétel

közelséged édes szürkület
arcom a hold szemébe néz
szándék nincs csak döbbenet
– s a szóközökben rettegés
üres volt és igazabb a mondat
veszélyes idill délre idomult
képzeletem ereszt bő lombokat
– de a szívem májusra borult
csak közelséged tartogat vigaszt
csókod a titkok hegyére visz
bölcs hallgatásom órája riaszt
és köröket rajzol a galaxis

csókos időm gesztusaid írja
kéjes sóhajok a zuhatagban
költemény mítosz szimfónia
kertjében májusra vált a katlan
csókolj keresztben amíg hallgatlak
ajkad idomított véreb
mely megtagadja a napi parancsot
és megszakad a lélegzetvétel

ajkad szent vagy átkozott
rám tört éjszaka a törvény
friss lélegzetvételed rászokott
mint kristályvizekre az örvény

További bejegyzések