az éjszaka bujaságát keresem
– tó mélyén a súlytalanságig
tévedésem három napja füstölög
két gondolat között a visszavonásig
kiábrándít a józan emlékezet
– imára szólít mutatványom
a forróság hajnalban született
mint fénytörésben a férfiakarásom
a buja titok bárhol megvezethet
– tekintet formált új vádiratot
és dagályra fut az emlékezet
ahol fölperzselte a tízparancsolatot
megcsalt horizonton építkezem
szemeim kóbor kéjbe harapnak
új születésre vár a személyzetem
de beöltözöm rebellis mítosznak
– lassul az éjszaka szívverése
elhasználom arcodról a tempót
billentyűdet lehangolom örömére
csak babonából faragtam a jelszót
magamra játszom a sötétséget
hamis szabályokkal érzelmekkel
az éjszaka szépségét fürkészheted
kulcsrakész fapados gyűlölettel
