Ambrus József: kétes horizonton

itthon lehetsz de sosem otthon
– kétnyelvű a véres ajkam
hosszú játszma de már unom
hazugság – ígéret a balzsam
rám támadnak félúton a szavak
beteg szemem támadásba kezd
dolgok tevői zsákutcába hajtanak
ahol gazdát cserél a célkereszt
bosszankodva élek a földi bajban
dühöng a szél de a csendet kivárom
– Isten ökle a csüggedt magban
nyugtalanná roncsol a szilánknyom

itt sétálok egy égi romnál
ahol felnyitja szemed a távol
elbontja lépteid és újra formál
verejtékes napsugár-szilánkból
hajnalban a remény is élni kezdett
magányos rímfonattal koszorúzva
a kétes horizonton országot vesztett
mert kalandor volt az öncenzúra

ma már a szavak nem érnek sokat
lehetsz bármerre itthon vagy otthon
keserű játszma – hazugság fogad
a vérvörösre festett horizonton

További bejegyzések