használt ingerek póker nyelvemen
– a vers halálig füstölög
esélye maradtam ezer színhelyen
amíg behálóznak a gabonakörök
hagyj magamra mázas némaság
– nyelvem alatt romlott portéka
csupasz reformok száraz lármafák
a nyers levegő ingere szándéka
az istenek ablakán friss szürkület
néma beszéddel a felhők közé látok
sem hasonlat sem álom nincs veled
csak romok között a pusztaságok
szívós nyelvemen ingerült maszat
rettegve bámul a napsütésbe ki
a tegnap kevés volt ma simogat
fuvolák hangján olvadt sebei
szilánkokból formált mondata
a körforgásban végleg elveszett
az ingerek könyvét föllapozva
legfőbb kereszt az alkotás lehet
használt ingerek veszik át a szót
– halálig tanulgatom szerepem
és helyemre ültetem az olvasót
amíg létezésed érzékelhetem
