„Panaszkodsz, hogy földi dolgok vernek,
szeretnél a világ szemébe köpni.” Juhász Ferenc
merész filozófiám vallomását
– soha meg nem értheted
mert tébolyult világban létezem
mely ellentéte annak amit érezek
– a szóközökből nincs kijárat
egy -egy metafora körbe kering
szűk értelemben elvész a kínálat
és csillagok birtokolják perceink
túl népszerű az aszteroidám
bár fiatalság ringatózik benne
ahol isten is hamisítja taktikám
merész sorok közé fényesedve
kiutat keresek a fedélzetemre
– a metaforák egymást megvédik
ott lesz az indulás az érkezés helye
ahol különös nyelvem beszélik
– lélekből indul ezer gondolat
mely nem hódol be a halálnak
mert egész filozófiám egy pillanat
többi csak darabja az aszteroidámnak
merész filozófiám lassan eltemet
– szavaim egy új galaxissal szálnak
mert verseim sokszor mást jelentenek
mint drága könyvekbe írt magyarázat
