divatszemmel
tarts lépést az új tegnappal
mielőtt rányomod az esti csókod
– a lángszívű holnapra
mert a modern költők jóslata zeng
és kísértésbe ejt horoszkópod
mert óceánt látott a könyvtárszoba
amit pénzes divatszemmel figyeltem
elkeveredve a beszédes jelenetbe
– észrevétlen isten udvarában
mely túlmutat önmagán a kellék
végképp beiktatott a szokás a jelenség
amikor az éjszaka megsemmisült nyelve
– dallamos divatos szemekkel
a költészek ütéseit fogadja be
tarts lépést amíg lélegzik a fal
fejem fölé önts kéklő buborékot
ha magasban tart – sírdogál a kedv
– küszöbön sarjad veszteségem
illatos asszonyok kacér jóslataival
mert valaha könyvtárszobában laktál
könyvek rongyos lapjai közé zárva
– túl közel az újmodern világhoz
világi kérdései felett görnyedve
az óceánban felébresztem a szörnyeket
magasra nőtt fák szíves parancsára