Ambrus József: a költészet arca

József Attilának

a költészet arcát felismerheted
megmintázva a szívet gazdagon
mely a látványtól kivetkőztetett
de élni akar a vörös harmaton

sodrása voltál a rossz napoknak
– kire egész súlyával dőlt az élet
Prométheusz fényét a homályból kiloptad
és merész negatívját az igének

embert formáltál a semmiből
literatúrád világok kisérték
ahol a félbehagyott vers is érték

ahol a ráadás a szívembe dől
– füttyentve fricskát a halálnak
ahol rímei a “semmi ágán” csordogálnak

További bejegyzések