Ádám Tamás: Madárijesztők

Pocsolya törött tükrében
nézik magukat a madárijesztők.
Lefogytak szegények ebben
a fogyasztói társadalomban.

Eső simítja rongyhajukat,
fekete nyakkendőjük,
halottas öltönyük igazodik
a korhoz, kidüllesztik mellüket,
vállukra rigók ülnek,
szebbek így sem lesznek.

Vékony karjuk kerüli
az ölelést, reszkető kezük
a simogatást. Félve pihegnek
korhadó karókon,
még összerogynak.

Hiába integetnek, pókhálók
fogják a reményvesztett
mozdulatot. Megtapasztalják:
ez nem a madárijesztők éve