Fényképalbumot lapozgatok,
celofán csörög, szikkadt
lepkeszárnyak lebbennek
visszafele az időben.
A sötétkamrában tusoló nők bőrén
örökre megmarad ujjaim nyoma.
Sárgulnak már a fényképek,
mintha a merengő alakokat
homokkal öntötték volna nyakon,
különösen fáj a letépett sarok.
Fényképalbumot lapozgatok,
mázsás súlyokat emelek,
majd becsukom a sötétbe
szeretteim.